Paradicsom palánta kiültetése - részletes útmutató

A paradicsom palánták kiültetése kritikus lépés a termesztés során. Hiába neveltél erős, egészséges palántákat, ha rosszkor vagy éppen rosszul ülteted ki a paradicsom palántákat, azok hetekre stagnálhatnak vagy egy nagyobb hajnali fagy esetén akár teljesen el is fagyhatnak. A bevett szokás az, hogy a paradicsomot május 14. után ültetjük végleges helyére, ez azonban melegebb években változhat. Vegyük sorra mire érdemes figyelned és mikor lehetsz biztos benne, hogy jókor cselekszel

Mikor ültessük ki a paradicsom palántát?

A leggyakoribb hiba: a naptárhoz igazodás.

Sokan automatikusan a fagyosszentek (május közepe) után ültetnek, pedig a valóságban nem a dátum, hanem a környezeti feltételek számítanak.

A levegő hőmérséklete

A paradicsom melegigényes növény, de a paprikánál valamivel toleránsabb a hideggel kapcsolatban. Akkor ideális a kiültetés, ha:

az éjszakai hőmérséklet tartósan 10 °C felett van
nappal stabilan 18–22 °C körüli vagy magasabb hőmérséklet jellemző

Ha ennél hidegebb van:

lelassul a gyökérfejlődés
romlik a tápanyagfelvétel
a növény „stresszállapotba” kerül

Ennek tipikus jele: a palánta kiültetés után nem nő, csak „áll” hetekig.

Talajhőmérséklet

A levegő lehet meleg, de ha a talaj hideg, a növény nem indul el és ugyanúgy stagnálni kezdhet.

A megfelelő talajhőmérséklet 12-14 °C, amikor a talajt megérintve az már nem olyan "hideg tapintású".

Tehát mikor is ültessük ki a paradicsomot?

Az általános iránymutatás, tehát a fagyosszentek utáni időszak alapvetően megállja a helyét, enyhébb tavaszokon ez pár héttel korábban is megtörténhet. Fontos, hogy mindig figyeljük az időjárás előrejelzést és ellenőrizzük a körülményeket. Nem az a kérdés milyen hónap és hányadika van hanem, hogy a feltételek megfelelőek-e és a paradicsom palántánk is készen áll.

a biztonságos időszak: május közepe után
enyhébb tavaszon: akár április vége - május eleje

Paradicsom palánta kiültetése ellenőrző lista

A megfelelő hely kiválasztása

Fényigény

Minden növény fejlődését nagyban meghatározza az is hova ültetjük kertünkben, nincs ez másképp a paradicsomnál sem. A paradicsom fényigényes növény, napi 6-8 óra napsütés az ideális számára. Árnyékos helyen hamar megnyúlik és szára elgyengül, gyengén terem.

Vetésforgó

Sokan figyelmen kívül hagyják, de egyeltalán nem elhanyagolható tényező, mi volt előző éven a paradicsom helyén. Több növény esetén is azonos tápanyagokat használnak fel a talajból, valamint a betegségeik is azonosak, így könnyedén átfertőzhetnek a tavalyi évi növénymaradványok és gombák.

Ne ültessük a paradicsomot olyan helyre ahol előtte:

Paradicsom
Paprika
Padlizsán
Burgonya

volt. Ezeknek a növényeknek azonos kártevői és betegségei vannak, valamint a talajt is kimeríthetik, így mindenképp kerüljük a vetésforgóban.

Talajigény

A paradicsom kedveli a tápanyagokban és humuszban gazdag talajt, mely fejlődését is elősegíti. A talajra nem kimondottan válogatós, de a túlzottan kötött, levegőtlen talaj nem kifejezetten megfelelő számára. Ültetés előtt készítsük elő a talajt: használjunk szerves trágyát vagy komposztot a talaj feljavítására. A talaj legyen gyommentes és aprómorzsás szerkezetű. Ez lesz a legideálisabb a paradicsomnak.

Paradicsom palánta kiültetve júniusban

Edzés

Fontos, hogy a kiültetés előtt az eddig zárt környezetben nevelt paradicsom palántákat hozzászoktassuk a kinti körülményekhez, "eddzük" azokat. A bent nevelt palántákat eddig nem érte erősebb UV-sugárzás, erősebb szél és hőingadozás - ezekre fokozatosan fel kell készítsük őket, mielőtt végleges helyükre kerülnének.

Így edzd helyesen a paradicsom palántákat:

5-7 nappal kiültetés előtt kezd el
naponta tedd ki a palántákat szabad levegőre
kezdetben félárnyékba
fokozatosan növeld a kint töltött időt
végül már akár éjszakára is kint maradhatnak

A paradicsom palánta kiültetése

A talaj megfelelő előkészítése után kb. 30-50 cm-es tőtávolsággal ültethetjük ki a paradicsom palántákat. A kiültetéskor érdemes lehet mikorrhiza gombát használnunk. Az ültető gödrökbe öntsünk egy kevés MikoMax-ot és öntözzük be. Ezután helyezzük bele a gödörbe a palántánkat. Paradicsomnál végezhetünk mélyültetést, ami azt jelenti, hogy a szára 5-10 cm-rel a talajba kerülhet. A talajba került száron gyökereket hoz majd a palántánk így erősebb gyökérzettel rendelkezik majd., az ültetőgödörbe szórt mikorrhiza gomba pedig segíteni fog a palántánknak egész élete során. A mikorrhiza gombák a gyökérrel "összekapcsolódva" szimbiózisban élnek majd a paradicsommal, segítve azt több víz és tápanyag felvétellel.

Az ültetést követően locsoljuk be a palántákat, majd karózzuk azokat, folytonnövő paradicsom esetén pedig érdemes kordonra futtatni azt, mivel a növény magassága 2 méternél is magasabb lehet.

A gombás betegségek elkerülése érdekében fontos, hogy ne ültessük az ajánlottnál közelebb egymáshoz a palántákat, mert a kevés légmozgás kedvezni fog a gombás betegségeknek és a kártevőknek is.

Az első 1-2 hétben a palánta gyökérzetet fog fejleszteni, növekedése nem lesz túl látványos, ne ijedjünk meg emiatt. Ha támogatni szeretnénk a fejlődését ajánlott Asco-Algát használni a kiültetés után. Az algakészítmény támogatja a palánták növekedését és stressztűrését.

Paradicsom palánta kiültetve júliusban

Mit ültessek a paradicsom mellé?

Vannak olyan növénytársítások amelyek mindkét növényre jótékony hatással vannak, így mi is nyerhetünk velük.

A paradicsom jó szomszédai:

Bazsalikom
Metélőhagyma
Fokhagyma
Sárgarépa
Zeller

Ezen növények mindegyik mellé bátran ültethetjük a paradicsomot.

Tartalomhoz tartozó címkék: Kert Zöldségek Palántanevelés Tavasz

Kapcsolódó termékek

Asco Alga 1l növekedéstámogató algakészítmény

2.920 Ft -tól

Bolti raktáron

MikoMax Mikorrhiza gomba, Biostimuláns 360g

1.150 Ft -tól

Bolti raktáron

Kapcsolódó tartalmak

A 10 legjobb növénytársítás: Mit mivel ültessek?

A növénytársítás nem csupán régi hagyományokon alapszik, megfigyelések és kutatások is alátámasztották már, hogy a növénytársítás az egyik legjobb módja annak, hogy kerted természetes módon fejlődjön, egyes növények ugyanis kifejezetten segítik egymás fejlődését: távol tarthatják a kártevőket, javíthatják a talaj állapotát vagy akár fokozhatják a terméshozamot.

Nem véletlen, hogy a növénytársítás a biokertészek egyik szeretett módszere. A megfelelő növények párosításával kevesebb növényvédelmi problémával találkozhatsz, miközben hatékonyabban használhatod ki a rendelkezésre álló helyet.

Ebben a cikkben bemutatjuk a 10 legjobb növénytársítást, amelyek segítségével sikeresebb lehet a veteményesed, valamint egy praktikus növénytársítási táblázatot és a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat is megtalálod.

A mikorrhiza gomba a kertben

A házikerti növénytermesztésben is egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes, biológiai megoldások, amelyek elősegítik a növények egészséges növekedését és ellenállóképességét vegyszerek használata nélkül. Az egyik (talán legismertebb) ilyen természetes segítőtárs a mikorrhiza gomba, amely a növények gyökereivel szimbiózisban élve jelentős előnyöket biztosít a kertészek számára. Ismerjük meg kicsit a mikorrhiza gombákat.

A palántadőlés ellen bio módon

A palántadőlés az egyik leggyakoribb probléma a korai növekedési szakaszban: a talajlakó gombák (Pythium, Fusarium, Rhizoctonia stb.) fertőzése miatt a gyökérnyaki rész gyorsan elrothad, a palánta ledől, és elpusztul. A probléma súlyossága abban rejlik, hogy a kórokozók a talajban természetes módon jelen vannak, és kedvező körülmények között robbanásszerűen elszaporodnak. Ráadásul a csíranövény immunrendszere még fejletlen, a gyökérzóna mikrobiológiai egyensúlya pedig instabil - így a fertőzés gyakran gyors és visszafordíthatatlan. Mutatunk egy egyszerű megoldást arra, hogy a palántáink erősebbek és ellenállóbbak legyenek minden csírakori betegségre.

A paprika és a paradicsom palántázása

A saját nevelésű zöldségek íze és frissessége semmihez sem hasonlítható, ráadásul az otthoni kertészkedés remek módja annak, hogy egészségesebb és fenntarthatóbb életmódot folytassunk. A paprika és a paradicsom két népszerű növény a kiskertekben, amelyek nemcsak ízletesek és sokoldalúak, hanem viszonylag könnyen termeszthetők is. Az egészséges és bőtermő paprika és paradicsom termesztése már az év elején elindul a palántázással. A palántázás helyes módja és időzítése, amely meghatározza a növények fejlődését és későbbi terméshozamát.

Ebben a cikkben lépésről lépésre végigvezetünk a paprika és paradicsom palántázásának folyamatán, bemutatva a legfontosabb tudnivalókat az ültetőközeg kiválasztásától kezdve a palánták gondozásán át a fenntartható kertészkedési gyakorlatokig. Akár tapasztalt kertész, akár lelkes kezdő vagy, hasznos tippeket és praktikákat találhatsz, hogy egészséges, erős növényeket nevelj, amelyek bőséges terméssel hálálják meg a gondoskodást.

Palántaföld házilag - hogyan csináld!

A palántanevelés az év egyik legizgalmasabb időszaka a hobbikertészek számára. A palántaföld a növény életének első „közege”, az a környezet, amelyben gyökeret ereszt, megerősödik, és felkészül a későbbi kiültetésre. Ha itt hibázunk, azt a növény később is magával viszi.

Ebben a cikkben először tisztázzuk az alapokat: milyen a jó palántaföld, és miért nem mindegy az összetétele. Ezután fokozatosan átmegyünk a gyakorlatba, és megmutatjuk, hogyan készíthető el otthon egy jól működő palántaföld – konkrét példákkal, tipikus hibákkal és megoldásokkal.

Paprika és paradicsom csúcsrothadás: hogyan előzd meg és kezeld?

Ha nyár közepén vagy végén azt látod, hogy szépen fejlődő paprikád vagy paradicsomod alján hirtelen sötét, vizenyős folt jelenik meg, akkor jó eséllyel csúcsrothadással van dolgod. Ez a jelenség sok hobbikertészt érint, és bár ijesztő, a jó hír az, hogy megelőzhető és kezelhető is – ha időben felismered a tüneteket és tudod, mi áll a háttérben.

Ebben a cikkben bemutatjuk a paradicsom csúcsrothadás és a paprika csúcsrothadás jellemzőit, okait, valamint a leghatékonyabb megelőzési és kezelési módszereket, különös tekintettel a kalciumos tápanyagok szerepére.