Sárgarépa, petrezselyem és gyökérzöldség vetőmagok
Gyökérzöldségek és termesztésük
A sárgarépa termesztése
A sárgarépa vetőmagja nagyon apró, csírázása lassú és vontatott, akár 2–3 hétig is eltarthat. Fontos, hogy a vetést a kelésig folyamatosan nedvesen tartsuk! Ha a talaj kiszárad és megcserepesedik, a hajszálgyökerek megsérülnek, és a fiatal csíranövény elpusztulhat.
A biokertekben a növénytársításokkal mérsékelhetjük a kártevők megjelenését. A sárgarépát érdemes hagyma mellé vetni, mert így a sárgarépalégy és a hagymalégy is kevesebb kárt okoz a két növényben. A sárgarépa elágazását a talajban elszaporodó fonálférgek, illetve a frissen kijuttatott szerves trágya is előidézheti. A fonálférgek visszaszorítására ültessünk bársonyvirágot (Tagetes) a zöldségágyásokba.
A sárgarépafajták csoportosítása
- Tenyészidő alapján: korai (80-90 nap), középkorai (90-100 nap), középkésői (100-120 nap), késői (120-140 nap).
- Felhasználási cél alapján: friss piaci, tárolási, feldolgozóipari.
A petrezselyem termesztése
A petrezselyem vetőmagja rendkívül apró, csírázása lassú és vontatott, akár 2–3 hétig is eltarthat. Fontos, hogy a vetést a kelésig folyamatosan nedvesen tartsuk! Ha a talaj kiszárad és megcserepesedik, a hajszálgyökerek könnyen megsérülnek, és a fiatal csíranövény elpusztulhat.
A kelés után, 3–4 leveles állapotban a megfelelő tőtávolságot egyeléssel alakítjuk ki.
Kelési ideje 3–4 hét, és ez idő alatt állandó nedvességet igényel.
Hasznos tanácsok
- Petrezselymet ne vessünk ugyanarra a területre két egymást követő évben.
- Jó szomszédnövénye a póréhagyma, a paradicsom és a hagyma.
- A vetés előtt a magot érdemes nedves homokkal összekeverni, majd 2–3 napig állni hagyni, így a csírázás gyorsabban megindul.
A pasztinák termesztése
A pasztinák termesztése sok esetben gazdaságosabb, mint a petrezselyemé. Gyökere sima felületű, íze pedig enyhén édeskés és fűszeres. Kifejezetten jól teljesít gyengébb talajokon is, ahol a petrezselyem vagy a sárgarépa gyenge minőséget adna – például elágazó vagy „szőrös” gyökereket fejlesztene. Ilyen körülmények között a pasztinák szinte az egyetlen megbízható választás a gyökérzöldségek közül.
A zeller termesztése
A zeller kifejezetten vízigényes növény, ezért termesztésekor fontos a rendszeres öntözés. A humuszban gazdag, jó szerkezetű vályogtalajban fejlődik a legszebben. Többnyire palántáról neveljük, amelyek előállításához 2–3 hónap szükséges. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a palántát ne tegyük mélyebbre, mint amilyen mélyen a palántaágyban volt korábban.
A népgyógyászatban régóta ismert növény: leveléből és gyökeréből préselt levet, valamint a belőle készült gyógyteát étvágyjavító, vérnyomáscsökkentő, keringésfokozó és tonizáló hatással hozzák összefüggésbe.
A hazánkban leginkább elterjedt gumós zeller mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend a levélzeller, amelynek aromás leveleit – gyakran szárítva – ízesítésre használják. Szintén kedvelt a halványító zeller, amelyet hosszúkás, húsos, lédús levélnyele miatt fogyasztunk.
A retek termesztése
A retek termesztésekor nagyon fontos az állandó és egyenletes vízellátás, mert így őrzi meg lédússágát, és később kezd pudvásodni. A korai retket gyakran köztesnövényként vetik, mivel rövid tenyészideje miatt hamar felszabadítja az ágyást. Az őszi–téli retek kiváló másodvetemény lehet borsó, saláta vagy spenót után. A reteklégy ellen érdemes hálós takarással védekezni, mert lárvái a gumókban okoznak kárt.
A cékla termesztése
A cékla kelése után 3–4 héttel ritkítással állítjuk be a megfelelő tőtávolságot. Másodvetésben soha ne kerüljön spenót után, mivel ugyanabba a növénycsaládba tartoznak, így fokozódhatnak a talajból eredő betegségek és a tápanyaghiányok.
Konyhai felhasználásnál fontos szabály, hogy a céklát mindig héjastul főzzük meg, és csak utána hámozzuk – így őrzi meg legjobban a zamatát és a színét.